Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Lovassport és lósport

Ha valaki egy éve azt mondja nekem, hogy a lovassport más, mint a lósport, én biztosan kinevettem volna! Ma már tudom, mi a különbség!

Van a lovassport, melynél a lovasnak is nagy szerepe van. Ilyen például a díjlovaglás, a díjugratás vagy a military. Díjlovaglásnál a lovas irányít, a lovas és ló együttműködése, összhangja a legfontosabb bírálási szempont. A díjugratásban a lovason múlik, hogy a ló leveri-e az akadály rúdjait, vagy nem. A lovasnak kell kimérni a távolságot, ő határozza meg, hogy honnan ugorjon el a ló. A military 3 napos. Ott díjlovaglás és díjugratás is van, de a harmadik, a terepugratás a legfontosabb. A terepugratásnál, ahogyan a díjugratásnál is a lovason múlik, hogy átugranak-e az akadály fölött, vagy felbuknak!

A lósport teljesen más kategória. Ennél a ló teljesítménye a legfontosabb. Ilyen példáúl a galopp, vagy az ügető. A galoppnál az győz, akinek gyorsabb lova van, aki hamarabb célba ér. Ez egyesek szerint brutális sport, mások szerint izgalmas. Az ügetőnek ugyanaz a célja, mint a galoppnak, de itt a lovak csa ügethetnek, nem eshetnek át vágtába!

Ez a nagy különbség a kettő között!

 

Egy összetett és nemes sportág

lovassportA díjugratást, díjlovaglást, lovastusát (military), fogathajtást, lovastornát, távlovaglást és a western reininget magában foglaló lovassport hazánkban nagy hagyománynak örvend. A lóversenyekkel ellentétben, ahol a lovak gyorsasága, kitartása és a kitűnő teljesítménye az elsődleges szempont, a lovassportok versenyein a lovas felkészültsége, teljesítménye és tudása a mérvadó. Döntő jelentőségű, hogy a lovas az állatot engedelmességre idomítsa és fejlessze ügyességét. Lássuk, melyek is az egyes szakágak története és azok szabályai.

lovassportAz egyik leglátványosabb és legismertebb lovassport, a díjugratás gyökerei a vadászlovaglásra és a tereplovaglásra vezethetők vissza. A lóháton kutyafalkával űzött vadászat széleskörű népszerűségnek örvendett Nyugat-Európa arisztokratáinak körében. A 19. században elterjedt úri sport során fontos szempont volt a lovak megfelelő képessége és kiképzése, hiszen a vadászatok alkalmával sokszor kényszerültek a természetes terepakadályok átugrására. Ennek a megfelelő kiképzésnek az igénye hozta létre a díjugrató sportot, amelyet később már versenyek is követtek. Az első magasugró és távolugró lovas versenyt 1868-ben rendezték meg Írországban, a Dublin Horse Show keretében, amelynek célja szintén a vadászlovak kipróbálása volt. A mai modern versenyeken a lovasok különböző, egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A versenyt természetesen a pályát a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesítő lovas nyeri.

lovassportA lovassportok közül a ló idomítottsága és engedelmességi készsége a legélesebben a díjlovaglásban mutatkozik meg. Visszatekintve XIV. Lajos korára elmondhatjuk, hogy már az akkori seregbeli kiképzésében sokat adtak arra, hogy a lovak a legkeskenyebb helyen is engedelmesen mozogjanak, forduljanak, nyugodtak maradjanak, ugyanakkor ne veszítsenek robbanékonyságukból sem. Ebben az igen magas követelményű egyéni sportágban a ló és lovas tulajdonképpen az egymásközti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be a porondon. A nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben a ló a kiképzési fokának megfelelő, meghatározott feladatokat kap, amelyeknek végrehajtását egytől tízig növekvő pontokkal értékelik a bírák. A pontszámok összesítés után alakul ki a  versenyzők végleges pontszáma és ezáltal a verseny sorrendje.

lovassportA lovastusa, azaz a military a katonaság által tesztelés céljából szervezett tereplovaglásból ered. A lovassportok királynőjeként számon tartott lovastusa a mai napig a legnehezebb lovas szakágnak tekinthető. A military elnevezés az 1905-ös brüsszeli Military International verseny nevéből származik, amely a sportág első versenye volt. A háromnapos, összetett rendezvény három lovassportrészből állt. A díjlovagló gyakorlat mellett a katonai versenyzőknek egy lovast és lovat egyaránt kimerítő tereplovagláson, majd végül egy díjugrató versenyen kellett bizonyítaniuk. A díjlovaglás és díjugratás mellett 1912-től olimpiai sportágnak számító militaryben a második világháború óta civilek is versenyezhetnek.

A legrégebbi múltra visszatekintő sportok egyike a fogathajtás, hiszen már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. A modern fogathajtó versenyek, amelyek három versenyszámból állnak, szervezett sportként alig egy évszázada léteznek. Hivatalos sportággá csupán 1970-ben vált a fogathajtás, míg az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben rendezték Budapesten. A fogathajtás szabályai szerint a díj-, marton- és akadályhajtásból álló versenyszámokban a hibapontok végösszege adja a végső sorrendet. A bajnokot az összetett eredmények alapján hirdetik ki.

 

lovassportlovassportokAz akrobatikus elemekkel tarkított lovastorna története szintén a katonaságig vezethető vissza, hiszen a katonák lovas kiképzésében nagy szerepe volt az ügyességet fejlesztő kötelező gyakorlatoknak és egyensúlyérzéknek. A modern lovastorna, azaz "voltizsálás" (a francia voltige szóból ered, amelynek jelentése röpködni) gyakorlatait a versenyzők lépésben, ügetésben és vágtában mutatják be. A felkészítés folyamán a voltizsálók valamennyi jármódban megtanulják a gyakorlatokat. A leginkább a gyerekek körében népszerű sportágban a feladatokat a ló hátán, fel- és leugrásoknál közvetlenül a ló teste mellett hajtják végre. A voltizsálás a versenyeken bemutatásra kerülő kötelező és szabadon választott gyakorlatok mellett alapgyakorlatokból áll. A lovastornán, amely hazánkban 1985 óta létezik hivatalos sportként, csapatban, párosban és egyénileg is indulhatnak a versenyzők.


A fogathajtás mellett a távlovaglás tekinthető rangidősnek a lovassportok szakágai között. Az Ausztráliában és az Egyesült Államokban különösen népszerű sportágnak három kategóriája van, így a versenyeket a rövid-, közép- és főtávon rendezik, 60, 90 és 120 vagy 160 kilométeren. A távlovaglásban alapkövetelmény a ló és a lovas kiváló erőnléte. Magyarországon egy idényben öt alkalommal rendeznek magyar bajnoki futamokat távlovaglásban, amelyet a Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban nyilvánított hivatalos szakággá. Bajnokot az öt bajnoki futam eredményeinek összesítése alapján avatnak.

A wester reining lovaglás, vagy ahogyan másképpen nevezik western díjlovaglás, az egyik legdinamikusabb lovas sportág. Az Amerikából indult lovas szenvedély Európában is egyre közkedveltebb. Az igazi "ranch" hangulatot árasztó reininget 2000-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség felvette a már meglévő hat szakága mellé, ráadásul 2012-re már hivatalos versenyszáma lesz az olimpiának is. Elsődleges szempont a sportág versenyein a ló megfelelő irányítása, minden mozdulatának kordában tartása. A lovasnak való engedelmesség mellett az arénában pont jár a gyorsaságért, stílusért, koncentrációs képességért, könnyedségért.