Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

Mire jó ez?

Bemelegítésre, edzés után a ló lemozgatására, illetve a ló hajlítására. Persze ha a kérdés arra vonatkozik, hogy miért nem csinálhatja mindenki azt és úgy a pályán, ahogy szeretné, arra is van magyarázat.

Ezek az alakzatok nagyon jól lefedik az összes létező mozgási lehetőséget, másrészről pedig, ha mindenki a saját feje után lovagolna, akkor gyorsan káoszba fulladna minden olyan lovasedzés, ahol egynél többen vannak a pályán. A lovardai alakzatok alapján edző lovas mozgása kiszámítható.

Miben különböznek ezek a lovardai figuráktól?
Nagyon jó kérdés. A szótagszámon és a felhasznált betűkön kívül semmiben. Ki ezt, ki azt a szót használja. Hívják őket ezen kívül patanyom-figuráknak is.

Balra hajts!

A pályán lovaglás illemkódexe röviden: az első, és legfontosabb dolog, hogy ha a pályán szembetalálkozik két lovas, akkor úgy menjenek el egymás mellett, hogy a jobb kezük legyen egymás felé.

A második, hogy a lassabb jármódban haladó lovas húzódjon a pálya közepe felé. Például a sétáló lovasnak úgy kell haladnia, hogy a mellette elügető társa a pálya széle irányából tudja megkerülni.

A következőkben különféle betűkre fogunk hivatkozni a gyakorlatok leírásásnál. Ezek magyarázatát itt lehet fellelni.

Átlóváltás

Fontos, hogy az edzés során a ló mindkét kézen körülbelül ugyanannyit mozogjon. Ezt csak úgy lehet elérni, ha időnként megfordulunk a pályán. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy felemeljük, majd megfordítjuk a lovat. Ha nincs kéznél daru, akkor jön képbe az átlóváltás.

undefined

 

Ha a kép bal oldalán taláható barna nyilat követjük, akkor lovaglunk a pálya szélén és ráfordulunk a hosszú oldalra. Itt viszont nem egyenesen haladunk tovább, hanem megcélozzuk a pálya szemközti sarkát. (Tehát M-ből a K pontba megyünk át.)

Amikor elértük a pálya közepét, akkor ügetés esetén át kell ülni a másik lábra, vágta esetén pedig át kell ugratni a lovat a helyes lábra. Ezt a lábváltást természetesen az összes kézváltáskor el kell végezni.

Természetesen átlóváltást a pálya mind a négy sarkából kezdhetünk (M-ből K-ba, K-ból M-be, F-ből H-ba, illetve H-ból F-be).

Félátló váltás

Ez az alakzat az átlóváltás variációja - a különbség annyi, hogy nem a pálya szemközti sarkát kell célba venni a lóval, hanem a pálya túlsó oldalának közepét.

 

Ez egy asszimetrikus alakzat: ha a fekete nyíl irányábó érkezünk, akkor a pálya hosszú oldalának közepéig kell ellovagolni, és onnan kell megcélozni a túloldali sarkot.

A manővert 8 féle képpen lehet elvégezni: E-ből M-be, M-ből E-be, B-ből H-ba, H-ból B-be, illetve ugyanígy a pálya másik felén E-ből F-be, F-ből E-be, B-ből K-ba és K-ból B-be.

Féllovarda

A nevével ellentétben a lovaspálya és nem a lovarda felénél kell elhagyni a hosszabb oldalát a pályának.

 

Tehát ha a barna nyilat követjük, akkor a B pontban be kell kanyarodni a lovarda közepe felé, majd az E pontban abban az irányban kell továbbhaladni, amerről jöttünk.

A műveletet össze lehet kötni kézváltással is: ekkor a fekete nyilat követve mikor elértük a pálya túloldalát, nem fordulunk vissza, hanem ugyanabban az irányban haladunk tovább, amerről jöttünk.

Ezt a gyakorlatot is több irányból lehet elvégezni: B-ből E-be, illetve E-ből B-be.

Féllovarda, középből

A lovaspályát nem csak keresztben, hanem hosszában is meg lehet felezni.

 

Ennek a műveletnek a lényege, hogy a rövid oldal mentén nem szabad egyenesen menni, hanem egy fél kiskör lovaglásával kell befordulni a pálya középvonalára. Ezzel a figurával is lehet kezet váltani, ugyanúgy, mint a fél lovardánál.

Természetesen mind a négy lehetséges irányból végiglovagolható.

Kígyóvonalak

Egyszerű kígyóvonal

 

A kígyóvonal legegyszerűbb változata. Amint rákanyarodtunk a pálya hosszú oldalára, ahelyett, hogy a pálya szélével párhuzamosan haladnánk, egy kissé befelé húzunk. Körülbelül úgy, mintha a szemközti rövid oldal felét szeretnénk eltalálni. Ha elértük a pálya felét, visszafordulunk a széle felé.

 

Ezt az alakzatot is négyféle irányból lehet végrehajtani.

Kígyóvonal

 

Ebben a lovardai alakzatban tulajdonképpen sok fél lovardát csinál a lovas egymás után, annyi eltéréssel, hogy a pálya hosszú oldalán soha nem megy egyenesen, hanem csak egy ponton érinti azt.

 

 

Tetszőleges számú ívet lehet csinálni. Ha az ívek száma páros (2, 4, stb), akkor kézváltással ér véget a pálya másik oldalán a gyakorlat, ha páratlan, akkor marad az eredeti irány.

Akár páros, akár páratlan számú ívet lovaglunk, amikor elérjük az egyenes szakaszok felét, mindenképpen át kell ülni másik lábra, illetve vágta esetén át kell ugratni a lovat.

Körök

Kiskör

Ezt a figurát bárhol végre lehet hajtani, lényege, hogy egy 4 méter sugarú kört ír le a lovas a lóval, majd folytatja útját.

 

Hasznos gyakorlat például, ha utolértük az előttünk haladó lovast, de sem lassítani, sem megelőzni nem akarjuk.

Nagykör

 

Ennek a lovardai alakzatnak az a lényege, hogy egy olyan kört kell tenni a pályán, ami érinti annak 3 oldalát. Tehát egy 20x40 méteres pálya esetében ha elindulunk a rövid oldal közepétől, akkor a negyedénél érintjük a hosszú oldalt, majd a pálya közepét, végül a másik hosszú oldalt.

 

Váltsd a köröket

Ezt az alakzatot végre lehet hajtani a pályán hosszában és keresztben is. Ha hosszában csináljuk, akkor a pálya hosszú oldalán ellovagolunk annak közepéig (B pont). Ott egy fél kiskört leírva visszafordulunk, úgy hogy a pálya közepét érintsük. Itt egy lóhossznyi egyenes lovaglása után egy másik fél kiskörrel visszafordulunk a pálya szemközti hosszú oldala irányába. A művelet végén a másik kézre kerülünk, tehát az X pontban át kell ülni másik lábra, illetve vágta esetén át kell ugratni a lovat.

 

Ezt a gyakorlatot négy irányból lehet végrehajtani.

Nyolcasok

Amint a neve is mutatja, két kört kell egybelovagolni úgy, hogy a körök találkozási pontjában kell áttérni az egyik körből a másikba. Lehet két nagykört összekötni, illetve kisköröket is. Kiskörök esetén a rövid oldal közepén kell elkezdeni a gyakorlatot, és a pálya közepéig kell érjen a nyolcas.

 

Körbenváltás

Ez egy összetett gyakorlat. Miután eljutott a lovas a pálya közepéhez (X pont, például egy féllovarda lovaglásával), egy fél kiskört lovagol balra, majd egy lóhossznyi egyenesben lovaglás után egy újabb fél kiskört tesz jobbra. Ezzel eléri a pálya rövidebbik oldalának a közepét. Innét egy nagykörrel fejezi be az alakzatot.

Az ábrán egyértelműbb (útvonal: X pont, belső kígyóvonal, A pont, K pont, X pont, F pont, A pont):